Iskolánkról

„Kiskunmajsa város legnagyobb iskolája, az Arany János Általános Iskola az 1790-es években már két tanteremmel és két tanítóval rendelkező iskola volt.

1821 jelentős dátum a majsai iskolaépítés történetében. Hat tanteremmel átadják a megnövekedett tanulólétszámot jobban kiszolgáló új iskolaépületet, amely a „fatornyos iskola”-ként él a helyiek emlékezetében.

Az 1894-es év újabb fejezet kezdete a majsai tanítás történetében, mert elkezdődik a leánygyermekek oktatása a Csontos Károly és neje által alapított leányiskolában.

1929 őszén kezdik építeni, s 1930-ban már áll is a „fatornyos iskola” helyén a kormánytámogatással épülő tíztantermes „emeletes iskola”, melynek jellegzetes épülettömbje hosszú időre meghatározza a község központjának arculatát.

 

Az 1949. évi államosítás idején először összevonják a helyi iskolákat, majd 1954-től újra engedélyezik a különválást. Így jön létre a Belterületi Leányiskola és a Központi Fiúiskola Igazgatósága a hozzájuk tartozó tanyai iskolákkal együtt, valamint a Kígyósi Iskolák Igazgatósága is.

A hatvanas évek elején ismét átszervezik az oktatást, 1962-ben bevezetik a koedukációt a belterületen is. 1972-ben két előadó- és két technikateremmel bővül az emeletes iskola tömbje.

1973-ban a centralizációs politika megszünteti a külterületi iskolák felső tagozatát, a tanyai kisdiákokat az újonnan épült hétközi diákotthon várja.

1974 elején pedig a körzetesítési pártpolitikának köszönhetően újra egyesítik az összes majsai általános iskolát, az immár csak alsó tagozatosokat tanító tanyai iskolákat a Külterületi Általános Iskolák Igazgatósága irányítja. 

A belterületen létrejön Kiskunmajsa történetének legnagyobb „oktatási trösztje” 1600 tanulóval. A létesítményfejlesztés azonban nem tart lépést e döntéssel, ezért folyik a tanítás mindenhol: az addig meglévő tantermek mellett a gimnázium és kollégium szabad termeiben, üres orvosi rendelőben, sőt a tűzoltószertár szabad helyiségeiben is.

Ekkor, 1981-ben épül fel a központi épület belső, udvari szárnya, és válik önállóvá 2.sz. Általános Iskolaként a jelenlegi Móra Ferenc Speciális Tantervű Általános iskola. Ezek az intézkedések enyhítenek a korábbi évek létesítménygondjain, de még mindig 40-44 tanuló szorong az új, 25 férőhelyesre tervezett tantermekben.

 

Az igazi, elodázhatatlan megoldás 1989-ig várat mára. Ekkor adják át a város új általános iskoláját, a Széchenyi István Általános Iskolát, az akkor településfejlesztési terveknek megfelelően városunk nyugati részén.

1991 szeptemberében pedig megkezdődik az oktatás a később Szent Gellért nevét felvevő katolikus általános iskolában.  Ezzel teljesedik ki városunk alapfokú közoktatása  több, mint másfél évtizedre. 1998-ban az egyházi kárpótlásból felépül az új sportcsarnokunk és az Arany  János Általános Iskola hat tantermes Fő utcai szárnya

 

Kiskunmajsa Város Önkormányzata 2007. augusztus 1-től új, többcélú, közös igazgatású intézményt hoz létre, melynek során összevonásra kerül a korábbi két önálló általános iskola, az Arany és a Széchenyi és melléjük integrálódik a Napsugár Óvoda és a korábban ugyancsak önálló bölcsőde.

Az új intézmény az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde elnevezést kapja, rövidített névváltozata: AJKI (Arany János Közös Igazgatású Intézmény). Az intézmény öt feladatellátási helyen működik.

2013. a következő változás éve: törvényi előírásoknak eleget téve megszűnik a többcélú, közös igazgatású intézmény, és az oktatási intézményegység Kiskunmajsai Arany János Általános Iskolaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunmajsa Tankerületének irányításával állami fenntartásba kerül.

2013. augusztus 1-től pedig a Móra Ferenc Iskolával történt összevonást követően már az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény is szerepel a nevében. (EGYMI)

Csóti Péter
címzetes igazgató